Elvittem Anyát a barátnőmhöz, akivel igaz, most láttuk először egymást, de azért nagyon jól éreztük magunkat. Mia nagyon aranyos, csak két hónappal fiatalabb, viszont meg is tud fordulni a hasára, de vissza is a hátára. Úgyhogy próbáltam lesni és lekoppintani a módszert, de még nem tökéletes. Mondhatni sehogyan sem megy a visszafordulás.

Miának van hintája. Anya beletett, és azt mondta, hogy jó lesz, de nekem nem jött be. Össze-vissza himbálózik, nem tetszett. Szóltam is, hogy szedjen ki belőle. Volt viszont Miának egy tündéri játszószőnyege is. Na, az nagyon bejött.

Anyáék egész nap dumáltak, el sem hiszem, hogy lehet ennyit beszélni. De azért tudtam jót aludni, és valami trükkel elszenderítettem Miácskát is, mert az ő Anyukája szerint ő nem is szokott napközben aludni. Én megmutattam Neki, hogy kell jókat aludni, és ezek szerint ő meg ezt leste le, mert igaz, nem sokat, de kétszer is elszunyókált.

Délután meg játszottunk. Mindketten hason feküdtünk az ágyon egymással szemben, és mosolyogtunk meg röhögtünk egymásnak. Nagyon jó volt! Remélem, megyünk máskor is, mert nagyon jól éreztem magam. Csak kár, hogy esett és nem tudtunk menni sétálni, mert én szeretek sétálni és szívesen mentem volna, de Anya szerint nagyon megáztunk volna. Ugyanis a babakocsi pillanatnyilag nem fér be az autóba az ülésem mellé, a kendő meg nem eléggé vízhatlan. Mindegy, ezt majd elmesélem legközelebb.
Utolsó kommentek