Székely Panna feljegyzései

Ma délután kimondtam első szavam: "Apppuuuu". Anya vigyorgott.Az érintett elolvadt. :-)

Nna, végre rá tudtam venni Anyát, hogy írjunk. Illetve, hogy írja amit diktálok, amíg el nem felejtem, hogy mi minden történt. Szóval, kezdjük az elején. A Nagy Ünnepi Rohanás előszele már megcsapott minket 22-én, amikoris engem kendőbe pakoltak, és együtt elintéztük az…

Karácsonyra (az még nem tudom, mi, de majd valaki biztos elmeséli) Nagypapától kaptam egy új kiságyat. Igazából a kiságy félrevezető név, mert elég nagy az ágy. Anya azt mondta, hogy még iskoláskoromban is jó lesz! Jó, jó, de kérem valaki árulja majd el alkalomadtán, hogy mi…

Ismerkedem a cumisüvegemmel. Ez köti le manapság a gondolataimat. Reggel és este finom meleg tejecske van benne, napközben meg langyos tea. Igaz, hogy napközben kisebb is, reggel közepes, estére meg egész nagyra nő meg a cumisüveg. Hogy miért változtatja a méretét?... (Amúgy…

Tudok vadászni. Gattitól tanultam, hogy kell. Odanyúl a prédáért a mancsával, toszogatja, pofozgatja, lökdösi, aztán a szájába veszi. Mármint a műegerét. Mivel nekem nincs műegerem, és kézközelben csak két távirányító volt, úgy gondoltam, hogy ezeken próbálom ki a frissen…

Tudom, ez matematika, és ehhez még kicsi vagyok (Anya mondta), de azért a feladvány áll. Avagy a ma esti eseményeket kellene itt most feldolgoznom. Első paraméter. Odáig oké, hogy éhes voltam. Eléggé, inkább mondhatni, nagyon éhes. Délután ugyan volt uzsonna, finom is volt és nem…

Ma rájöttem valamire. Anyámnak pakolási fixációja van. Egyszerűen egész nap pakol. Innen oda, onnan ide, ezt, azt amazt. Elmagyarázom. Például ma is kicipelt magával a konyhába, betett a hordozóba (ez is pakolás), hogy onnan nézzem, ahogy az edényeket pakol jobbról balra. Igaz,…

Nem tudom, Anyáék hogy vannak vele, de én nagyon nehezen viselem a fogacskáimat. Most akarnak kibújni, és nem hagynak nyugodni. Egy pillanatra sem. Folyamatosan fájdogálnak. Illetve nem is csak fájdogálnak, kifejezetten fájnak. Anya ma is bekente azzal a mázgával, és utána kicsit jobb…

... és mint ilyen, megtanultam hason aludni. Ma reggel vettem észre, hogy ha leteszem a fejem, és elfordítom, akkor el lehet aludni. Úgyhogy gyorsan gyakoroltam is egy kicsit, és aludtam egy jót. Anya mindig azt mondja rám, hogy lusta vagyok. Pedig nem is. Mert már olyat is tudok, hogy…

Meggyógyultam. De azért lekopogom. Szóval meggyógyultam, illetve csak majdnem teljesen. Már nem kell porszívózni az orromat. Ezt nem bánom. Nem is köhögök, csak mutatóba, hogy ilyet is tudok. Ezt sem bánom. Viszont kint hideg van, és ezért ma nem mi vittük Apát dolgozni. Ezt bánom.…

A mai nap elég mozgalmas lett. Reggel korán elindultunk, és elautóztunk valami nagyon messze, Csepelre. Szerintem már lementünk a térképről is. Végül megérkeztünk valahova, ahol sok-sok olyan kétkerekű valami volt, amilyennel Apa jár dolgozni, amikor Anyával nem mi visszük. Többre…

...és sajnos most nem viccből, ahogy máskor szoktam. Olyankor ugyanis azt várom, hogy Anya azt válaszolja rá, hogy "kuc-kuc", hogy én egy jót nevethessek. Imádom, amikor ezt mondják nekem. De csak úgy magától, "üresben" persze semmit sem ér. Szóval most sajnos…